|
Témaindító hozzászólás
|
2011.07.07. 11:41 - |
Egy nem túl nagy park nagy fákkal. A fák miatt itt eléggé tiszta a levegő. Köves ösvényféleség van kirakva, a park közepén pedig egy öreg szökőkút áll. Egyesek szerint csoda hogy még működik. Vannak padok is, pihenésre igen jó hely, tavasszal pedig némely fa teljesen virágba borul, amit külön élmény látni. Tavasz közepe, vége felé pedig még termést is hoznak, bár ebből nem mernek sokan enni, mert úgy gondolják a sok szennynek a levegőböl kerülnie is kell valahova. Alig van két egyforma fajtájú fa. |
[25-6] [5-1]
Wash' Narum Dramira Coyotte
A park felett repkedett démoni alakjában, a lent járkalókra bámult, felfigyelt mindere, látta az angyal lányt aki azonnal a célpontja lett, bár látván hogy az valószínüleg gyengébb nála nem vetette rá magát azonnal.Meglátott még egy félvért is akit aurájáról megismert, látta hogy félig démon,ő már jobban érdekelte, ott lebegett pontosan felette és bár a fiú ne látta ő pont a szemébe bámult.
- Te szánalmas félvér, mit tetszelegsz itt az utcán, ahelyett hogy elrejtőzve próbálnád tested és szellemed edzeni, hogy halálod után elérd a dicsőséges démon létet.
Morogta, gyakorlatilag magának és kicsit lejebb ereszkedett, lába így már nem messze volt a fiú fejétől.
|
Először eléggé megijed, amikor lépteket hall, majd amint tisztán látta, hogy nem démon, kissé lenyugodott. odament, hogy közelebb megvizsgálja, a füleit is meglátta ~Mióta van az embereknek ilyen hegyes füle?~ Elmélkedik magába, de gondolata nemsokára máshova terelődik... mégis mit csináljon? Itt egy ember, segíthetne neki, de semmi ötlete, hogy mit tegyen. kissé meghátrál az embertől, és továbbra figyeli, hátha rájön hogy milyen problémája van. |
Nyúzott pofával mászkált a parkban. Este volt ilyenkor szokott kijárni mert ilyenkor nem látják a füleit és nem állitják meg, hogy
''megnézhetem tök állat'' vagy ''jészus egy mutáns'' dumával. Szereti nézegetni a csillagokat és este szeret a leginkább csavarogni
mert akkor tud gondolkodni néhány dolgon.
Mikor már kezdi uni a menést megáll egy padnál és leül. Elnyúl , mint egy döglött állat és fejét hátratámasztva nézi a csillagokat.
Elégé kifárasztották ma a harcművészet tanárai az öccse pedig a tanulással fárasztotta le az agyát.
~Mért ver a sors ilyen emberekkel?~ gondolja. A nagy gondolat menetei közben megérez valamit.
~Mi lehet ez?~ |
Éjszaka volt. Angyal alakjában, emberek és félvérek számára láthatatlanul sétált a parkban. ha valaki megkérdezné mit keresett itt, ő maga sem tudta volna megmondani. Egy felhő sem volt az égen, a csillagok pedig a parkból látszottak a legjobban, persze nem ezért jött, nem is tudja mit várt. A csillagok valahogy akkor is elbűvölték, szeme sokszor az égnek szegeződött. Ha valaki meghallota volna a gondolatait, el sem hitte volna, hogy egy harmadik szinten lévő Angyalról van szó. Néha a kisebb zajokra felriadt álmodozó gondolatmenetéből, ilyenkor mindig az jutott eszébe, hogy talán egy Démon az. |
Egy nem túl nagy park nagy fákkal. A fák miatt itt eléggé tiszta a levegő. Köves ösvényféleség van kirakva, a park közepén pedig egy öreg szökőkút áll. Egyesek szerint csoda hogy még működik. Vannak padok is, pihenésre igen jó hely, tavasszal pedig némely fa teljesen virágba borul, amit külön élmény látni. Tavasz közepe, vége felé pedig még termést is hoznak, bár ebből nem mernek sokan enni, mert úgy gondolják a sok szennynek a levegőböl kerülnie is kell valahova. Alig van két egyforma fajtájú fa. |
[25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
